A kormány elismerte, hogy tavaly elszállt a hiány és köhögött a gazdaság, de bíznak abban, hogy idén a fogyasztás felturbózásával megoldja ezt Nagy Márton. A kérdés itt: hogy lesz-e elég pénzük ehhez az embereknek; Budapesten: hogy marad-e a Budapest-bérlet; a világkereskedelemben pedig: hogy vissza tudják-e a verni a húszi lázadókat a Vörös-tengeren. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Épphogy sikerül tartani az októberben megemelt idei hiánycélt, miközben még egy hónap hátra van az évből.
Az eredeti célt már túllépte a hiány.
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. A Pénzügyminisztérium inkább módosítana a jegybanktörvényen, csak ne kelljen fizetni.
Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
Megközelíteni sem sikerült az eredeti hiánycélt.
Nem baj, ha elszáll a költségvetési hiány, mert azzal is a növekedést segítik – fejtegette a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
A Pénzügyminisztérium közleménye ugyanakkor inkább azt emeli ki, hogy a büdzsé a „kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította, és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását”.
A nemzetgazdasági miniszter szerint mivel az Egyesült Államok és Kína 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal is működik, Európában se kellene túl fegyelmezettnek lenni.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
A kormány 2023-ban még a megemelt hiánycélt sem lesz képes tartani, és a hiány a következő években is magas marad. 2024-ben nőni fog a GDP-arányos államadósság. A bizottság lassabb gazdasági kilábalást vár, mint a kormány.
Többletet mutatott a szeptemberi költségvetés. A 33,7 milliárd forintos plusz arra volt elég, hogy az éves hiánytervnek most épp a 96 százalékánál tartson a kormány, ami egy százalékkal kedvezőbb, mint augusztusban volt.
A pénzügyminiszter szerint tavaly valójában csak 4,9 százalék volt a költségvetés hiánya – ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei 5,2 százalékos hiány kisebb, mint a tavalyi hiány.
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
Elértük az eredeti hiánycél 97 százalékát, miközben az inflációnk csak 16,4 százalékig csökkent; az állam vételi ajánlatot adott be a Budapest Airportra; új, sokkal szigorúbb szabályozásra készül az EU a nagy techcégek ellen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy hónap alatt 358 milliárddal nőtt az államháztartási hiány.
Rekordmagas a költségvetési hiány és borúsak a kilátások az előttünk álló hónapokra is. Mázli azonban, hogy Litkai Gergely összeállította a tökéletes akciótervet a probléma megoldására. Megannyi remek ötlet között szerepel benne Szíjjártó Péter hibernálása, nigériai levél Brüsszelbe, az aksigyárrá alakított Budai Vár, Puttó-szelvények vásárlása 700 milliárdért és a Szoboszlai-üzlet mintájára Csányi Sándor MLSZ-elnök értékesítése. Úgy fog dőlni a pénz, hogy Varga Mihály alig tud majd elugrani előle.
